Mostart elhagyva, a tenger felé vezető főútról balra kell fordulni kb. öt kilométer után, a mostari repülőtér környékén. További tíz kilométer megtétele után meg is érkezünk a nagy múltú településre.

 

A város a rövid ideig független Hercegovina uralkodóinak székhelye volt a 15. században. Az egykori rangra csak település feletti hegyen látható várrom emlékeztet. A török 1466-ban foglalta el a várost. Ebben szövetségese volt az uralkodó három fiának egyike. Testvérei közül egyik velencei kapcsolatokat ápolt, a másik inkább a magyar orientáció híve volt.

 

Törökök idején Blagajban hét mecset, két vendégfogadó, három muszafirhana (vendéglő), hamam (fürdő), medresza (vallási középiskola), két mekteb (vallási általános iskola), tekki, két kőhíd, huszonnyolc malom volt. Iszlamizáció 18-19. századig tartott. 1835-ig a lakosság többsége muzulmán hitre tért, ám az okkupáció után, az osztrák-magyar fennhatóság alatt a keresztények száma a muzulmánok számának kétszeresére nőtt. Ugyanekkor a pravoszlávok is megerősödtek, a katolikusokhoz hasonlóan templomot építettek.
Bár Blagaj mára csendes kis faluvá töpörödött, sok ház őrzi ma is az egykor szebb idők emlékét.

Külön színfoltja a településnek a határában eredő Buna-folyó, amelynek 10 Celsius fokos forrása állítólag a legnagyobb vízhozamú Európában, másodpercenként 43 ezer liter víz bugyog elő belőle.

 

Nagyon gazdag a természeti környezet. A mediterrán éghajlatú vidéken évente legalább 200 napig süt a nap. Rendkívül sok madárfaj - közel 170 - lakja a környéket. Közülük a legismertebb a kihalófélben lévő fehérfejű keselyű.

 

Amiért igazán érdemes ellátogatni ide, az a Buna különlegesen bővizű forrása és a dervisek (muszlim szerzetesek) forrás fölé épített pihenő, elmélkedő háza, a tekki (vagy máshol teki). A legenda szerint a tekkit bektási rendhez tartozó dervisek alapították a XVI. században. Evlija Celebi is feljegyezte, hogy "a mostari Zijadin Ahmed-ibn Mustafa muftii helveti dervisrendek tekkit építtetett Buna folyó forrásánál, hogy legyen derviseknek helyük, ahol a baráti ás tudományos beszélgetéseiket folytathatják". A XIX. század közepén Latas-pasa felújittatta a tekkit, amely akkor a kaderi rendhez, ma pedig a naksibendi rendhez tartozik. Régen állandó lakói is voltak, akik kutatással, filozófiai munkával foglalkoztak. Ramadán idején még ma is felkeresik.

A tekkihez kapcsolódó türbében (muzulmán sírhely), a legenda szerint Szari-Szatluk és Acsik-pasa földi maradványai találhatók. Szari-Szatluk türkmén származású muzulmán misszionárius volt a XIII. században. Személyét sok legenda kíséri. Egyik legenda szerint, Szari-Szatluk kérte, hogy nyolc koporsót csináljanak neki és egyikbe tegyék bele a földi maradványait. Utána mind a nyolc zárt koporsót különböző országokba küldjék. Így a halála után a zarándokok keresni fogják a sírját, közben átutazzák a világot ás terjesztik az iszlámot.

Egy másik változat szerint a nyolc koporsót nyolc uralkodónak és főnemesnek küldték el, közülük Bosznia fejedelmének Stjepan Babonić Blagajskinak, s így került Szari-Szatluk koporsója Blagajba.
A tekkihez gyalog juthatunk el a folyó medrét követve, ha járművünket a falu nagy parkolójában letettük. Az alig egy kilométeres út során elhaladunk egy nagy pisztrángtelep mellett, amelyet norvég tulajdonosok indítottak újra.
Mielőtt a tekkihez érünk érdemes átsétálni egy hídon a folyó túlsó partjára, hogy a középkorból származó malom maradványait megnézzük, és a hatalmas függőleges sziklafal aljához tapasztott dervisházról fotót csináljunk. A folyó másik oldalán található elegáns étteremben akár meg is ebédelhetünk. Az étlap szerint különösen nagy a választék halételekből, ami persze érthető a közeli pisztrángos miatt.
A tekkihez érve először egy árnyas udvarban találjunk magunkat, ahol teraszosan elhelyezett asztalok mellett kellemesen megpihenhetünk az alattunk morajló folyót csodálva. A bejáratnál egyébként is részletes leltárt láthattunk piktogramokkal arról, hogy mit nem szabad csinálni. Például csókolózni, énekelni is tilos.
A tekki emeleti része szabadon látogatható, fényképezni is nyugodtan lehet. (1952. óta műemlék és múzeumként is működik). A talán 2 KM-es belépő lefizetése mellett csak az a feltétel, hogy a cipőnket lehúzzuk és a nők kendőt kössenek. A feljárattal szemben találjuk a temetkezési helyként használt helyiséget. A zárt ajtó üvegén benézve a lefüggönyzött helyiségben igazán csak a koporsókat lehet látni.

 

Maga a tekki több helyiségből áll. A konyhaként használt első szobában angol feliratot is találunk a kandalló mellett a tekki történetéről. Itt és a ház minden szögletében nagyon egyszerű a díszítés. Nagyon hangulatos hely a folyó fölé kinyúló elmélkedő szoba, amelynek az ablakok alatt körbe futó padján kellemesen lehet beszélgetni. Innen nyílik a nagyon egyszerűen berendezett "fürdőszoba".
A tekkiből távozóban a földszinti ajándékboltban mindenki megtalálhatja a különböző muzulmán vallási tárgyakat.

 

Forrás: Győrffy Árpád: Bosznia-Hercegovina - Mostar, Blagaj, Pocitelj, Radimlja, Hutovo Blato - 2004