Európa egyik legfiatalabb zarándokhelye. 1981. június 24-én a falu feletti Crnica hegyen sétáló gyerek előtt megjelent a Szűzanya.  A Mária jelenések később többször is megismétlődtek. Az első jelenés napra pontosan a polgárháború kitörése előtt 10 évvel történt. Ma a kisváros évente több százezer zarándokot fogad, puritán, de tisztes körülmények között. A római katolikus egyház nem ismeri el Međugorjét a Mária-jelenések helyeként, de nem is kárhoztatja vagy támadja. Az elmúlt évtizedben többször is megtörtént, hogy több mint 4 ezer pap celebrált misét 200 ezer hívőnek.

 

Történelem

1566-ban Međugorjétől keletre, a Neretva völgyében alapították a szerb-ortodox Žitomislići-kolostort. Milentina városrész temetőjében a rómaiak korából származó épületek maradványaira bukkantak, amelyek ásatásai még nem fejeződtek be. Ebben a temetőben, illetve Vionica településen középkori sírköveket is találunk. 1882-ben egy vasút épült Mostar és Dalmácia adriai-tengeri partja között, amely Međugorjét is érinti. 10 évvel később Mostar püspöke felépíttette a katolikus Sveti Jakov-plébániát. 1934-ben helyezték el a 12 méter magas betonkeresztet a hegyen, amely a Sveti Jakov hitközség keresztútjának végét jelezte. A második világháború folyamán a Međugorje közelében található kolostort kifosztották, a refektóriumot felgyújtották. Međugorje 1981. július 24-től vált zarándokhellyé, amikor a Crnica-hegyi Mária-jelenés híre elterjedt. A kezdeti kellemetlenségek ahhoz vezettek, hogy a rendőrség lezárta az úgynevezett Jelenések hegyét. Emellett az akkori plébánost 3,5 éves kényszermunkára ítélték, akit azzal gyanúsítottak, hogy egy nemzeti összeesküvésben vett részt. 1983-ban a papot kiengedték a fogságból, miután több szervezet, köztük az Amnesty International a szabadon bocsátását követelte.

Látnivalók

Két egyházi látnivaló egész évben zarándokok tömegeit vonzza Međugorjébe: az egyik a településen található Sveti Jakov-plébániatemplom, a másik a hívők számára celebrált szentmisék. A templom számít a zarándokok találkozóhelyének, ahol imaórák mellett ökumenikus istentiszteleteket és tájékoztató rendezvényeket is tartanak. A zarándokhely másik nevezetessége a majd 7 méter magas, bronzból készült Feltámadt Krisztus-szobor, amelyet a szlovén művész, Andrej Ajdić készített. Az 1998 óta Međugorjében álló alkotásnak csodatévő erőt tanúsítanak, mivel az állítólag könnyeket hullajtott. A jelenség alapja egy zarándok megfigyelése, aki szerint a szobor jobb lábából térdmagasságban tiszta folyadék tört elő, amely egy percen belül egy cseppet alkotott. Ennek alapján az is kérdéses, hogy egyáltalán beszélhetünk-e „könnyezésről”. A „könnyek” vegyi analízise alapján kiderült, hogy feltehetőleg kiáramló esővízről lehet szó, amelyet a betonnal töltött szobrot borító fém izzadt ki. Ez a magyarázat azonban nem tartja vissza a hívőket attól, hogy a „könnyeket” zsebkendővel vagy kezükkel töröljék le, és csodatévő hatást tulajdonítsanak nekik. Prózaibb látnivalókkal szolgálnak Miletina és Vionica temetőinek középkori sírkövei. A miletinai temetőben római épületek maradványaira is bukkantak.

 

Sportolási és kirándulási lehetőségek

Međugorje elsősorban zarándokhely, amelyet főleg keresztény hívek látogatnak a Mária-jelenésnek köszönhetően, így a sport- és szabadidős programok nem feltétlenül kapnak túl nagy szerepet. Međugorje vidéke mégis számos, szép kirándulóhellyel szolgál, amelyeket a kissé hosszabb út ellenére is érdemes felkeresni. A zarándokhelytől északra található Mostar például izgalmas betekintést nyújt a kettéosztott város életébe. Mostar túlnyomórészt horvát nyugati, illetve muszlim keleti felét a Stari most, az Öreg Híd köti össze. A Neretva felett húzódó, építészeti jelentősséggel bíró hidat a törökök kezdték építeni 1556-ban, és tíz év alatt fejezték be. A hidat a háborúban felrobbantották, és újjáépítésétől, 2004-től kezdve a békés egymás mellett élés szimbólumaként köti össze a két városrészt.
Az Adriai-tenger partján ellentétes irányba haladva remek, egész napos kirándulást tehetünk Neumba. A nagyrészt horvátok lakta város az egyetlen bosznia-hercegovinai város, amely adriai-tengeri tengerparttal rendelkezik, ami Neumnak különleges pozíciót biztosít. Neum környékén úgynevezett bogumil-sírokra bukkanhatunk, amelyeknek szimbolikus jelekkel és geometriai mintákkal díszített sírkövei a térség egyik különleges látnivalójával szolgálnak. Neum vidékén kívül Dubrovnik és Makarska mellett találunk még ilyen jellegzetes, szarkofágra hasonlító síremlékeket.

Üdülés Međugorjében

A zarándokhely, Medjugorje Hercegovina karsztos vidékének közepén, a nagyvárostól, Mostartól néhány kilométerre található. A település a Mária-jelenésnek köszönheti, hogy talán az egyik legjelentősebb zarándokhely a világon. A katolikus hívők körében nagy tisztelet övezi, ezért évente csaknem egymillió ember zarándokol el ide, hogy együtt imádkozzon és beszélgessen a hittársakkal. A település, ahol Szűz Mária 1981-ben állítólag megjelent egy csoport gyereknek, látogatottabb, mint a lourdes-i Mária-kegyhely Franciaországban vagy Fatima Portugáliában.
Međugorje kiemelkedő szerepe nemcsak a Szűzanya üzeneteinek köszönhető, amelyek a világot imára, gyónásra, böjtre és békére buzdítják, hanem missziója folyamatosságának. A gyerekek közül hárman állítólag mindennap üzeneteket kaptak Szűz Máriától, másik három minden évben ugyanabban az időpontban lépett vele kapcsolatba. Bár a katolikus egyház a gyerekek Szűzanya-látomását nem ismerte el hivatalosan, ez a zarándokok áradatát nem állította meg. A jugoszláv püspöki konferencia csupán arra jutott, hogy Međugorjének az „Ima és az istentisztelet városa” címet adták. Különösen július 25-én, a jelenés évfordulóján Međugorjét több ezer zarándok lepi el. Egy másik jelenség is nagy visszhangot kapott a településen: egy zarándok egy körmenet alkalmával arra a szenzációs felfedezésre jutott, hogy a bronzból készült, 6 méter magas Feltámadt Krisztus-szobor a jobb térdéből „könnyeket” hullajt.
Aki kicsit maga mögött szeretné hagyni a vallásos forgatagot, a hatalmas buszparkolókat, a szuvenírboltokat és az embertömeget, Međugorje szűkebb és tágabb környeztében remek kirándulóhelyeket talál. A Netetva-delta vidéke történelmi és kulturális szempontból számos izgalmas élménnyel szolgál. E főként mocsaras, a Neretva 12 folyóágából álló térség számos ritka állat menedékhelyéül szolgál, amely egykor a hírhedt omiši kalózok rejtekhelye.

 

A Pápa soha nem látogatott el ide. Az Egyház hivatalosan nem találja eléggé meggyőzőnek és bizonyítottnak a jelenéseket, de örömmel veszi tudomásul, hogy az itt megjelent turisták megerősödnek a hitükben. Természetesen kételkedő is vannak, így szkeptikus tanulmányok is akadnak bőven...
 Én annál maradtam, hogy Međugorje maga a Csoda!