Boszniában nemrég még véres háborúk dúltak, és ennek nyomai sokfelé felfedezhetők, de a „háborús övezetek” gyűrűjében olyan szépségű hegyek rejtőznek melyekkel elsőre szerelembe esel. Ilyen Bosznia legmagasabb csúcsa a Maglić, melyre már a második nap eljutsz. Kristálytiszta hegyi patakok, vadlovak, magányos és vendégszerető pásztorok, festői szépségű tengerszemek, különös karsztformák, felfedezésre váró szirtek és hegyek.

 

Ezúttal megízlelheted az igazi Balkánt, és olyan hegyekben barangolhatsz, ahol a turistautakat vörös csillag jelzi és az útjelző táblákról bogarászni kell a cirill betűket. A Maglić és környéke vad szépségű táj, ahol a természet tényleg megérint. Az Alpokkal ellentétben itt nem kell attól tartanod, hogy sorban állás lesz a csúcsra vezető úton, a hegyvidéki részeken örülsz majd ha más emberekkel találkozol.

 

Sutjeska-i Nemzeti Park a legidősebb nemzeti park Bosznia-Hercegovinában. Itt található az utolsó még meglévő őserdő Európában, Perućica. Szintén itt fekszik az ország legmagasabb hegycsúcsa (Maglić, 2 386 m). 1965-ben nyilvánították nemzeti parkká, 17 500 hektáron terül el.

A parkot a névadó Sutjeska folyó szeli ketté, hatalmas bükk és fekete tölgy erdeiben gyakori az 50 méternél magasabb fa, és gyakori a barnamedve, valamint a farkas is.

 

 

Pár szóban talán ennyi, de mindezt megfűszerezi a Balkán. Egy ilyen élmény után, könnyen lehet, hogy nem akarsz majd hazamenni. Ha szeretsz kiszakadni a megszokott, steril környezetből, ha a Balkán szóra felkapod a fejed és nem rettensz meg egy nem mindennapi kalandtól, akkor irány túrázni!

 

"Túrád során elfeledett szépségű hegyvidéken mozogsz, az érintetlen őserdők és a vad sziklaormok között. Itt egy csapásra megérted, miért estek ily sokan szerelembe e tájjal és miért védték „vaskarmokkal” a partizánok a Sutjeska vidékét."